A káposztafélék és a belőlük készült ételek igen megosztóak. Vannak, akik rajonganak értük, míg másokat undorral tölt el a káposzta jellegzetes íze és illata. Akárhogyis, a káposztafélék igen egészségesek!

Közülük is kiemelkedik a vörös-vagy lilakáposzta, amelynek C-vitamin tartalma rendkívüli, többszöröse a C-vitaminban szintén gazdag fehér fejeskáposztáénak! A lilakáposzta vörös színét antocián tartalma adja, amely flavonoid vegyületek erős antioxidáns tulajdonságokkal bírnak. A vöröskáposzta az antociánok több típusát is tartalmazza, egyes vizsgálatok szerint 36 különféle flavonoid található benne. Az antociánok a szervezetben zajló biokémiai folyamatok során keletkező szabadgyököket megköti, így védve a sejteket azok károsító hatásától. A daganatos megbetegedések, főképp az emésztőrendszeri illetve emlődaganatok kialakulásának esélyét bizonyítottan csökkenti a rendszeres káposztafogyasztás. Az antociánok egyes típusai javítják az agyműködést, sőt, a központi idegrendszer egészére pozitívan hatnak. A hideg őszi-téli hónapokban ez a hatás kiemelten fontos lehet, hiszen bizonyos mentális betegségek (pl. depresszió) tünetei ebben az időszakban fokozódhatnak. Az antioxidáns vegyületek szintén más típusaik erősítik a szivet és segítik fenntartani az érhálózat egészségét.

A káposztafélék  aromájáért többek között egy glükozinolát nevű vegyületek felelnek, amelyek nitrogén-és kén-tartalma okozza a jellegzetes „káposzta-illatot”. A glükozinolátok egyik típusából keletkezik a biológiailag rendkívül aktív rafanin. Ez a vegyület alapvetően a növény egészségét hivatott szolgálni, sejtjeinek sérülésekor aktiválódik. A glükozinolátok az emberi szervezetben szintén antioxidáns hatásokkal védik a sejteket, viszont hőkezeléssel a rafanin jelentős része inaktiválódik. Aki a káposztát szereti, jól teszi, ha azt nyersen is fogyasztja, minél szélesebb körben kihasználva annak sejtvédő tulajdonságait.

Érdekes, hogy a káposztafélélben található biológiailag aktív anyagok más típusaira kifejezetten pozitívan hat a hőkezelés. A szervezet salaktalanításában résztvevő enzimek hatékonyságát pl. jelentősen növelhetjük, ha a káposztát főzzük, pároljuk.

A vöröskáposzta kiemelkedően magas C-vitamin tartalma mellett számos egyéb vitamint-és ásványi anyagot is tartalmaz, pl. a szintén antioxidáns hatású A-vitamint, de a B-vitamin család számos tagja szintén megtalálható benne, de kalcium, kálium, foszfor és vas tartalma sem elhanyagolható.

A káposzta rosttartalma szintén rendkívüli, az emésztőrendszer salaktalanítási folyamatait illetve a bélperisztaltikát természetes módon fokozza. A vöröskáposzta bizonyos antioxidáns vegyületei közvetetten is segítik a méregtelenítő folyamatokat, ugyanis olyan enzimek termelődésére buzdítják a szervezetet, amelyek kifejezetten a máj munkájának hatékonyságát növelik.

Mivel a káposzta durva rostjaira és  illóolajaira az arra érzékenyek puffadással reagálhatnak, számukra érdemes a káposztás ételeket fedő nélkül, puhára főzve készíteni.

A káposztafélék illetve a vöröskáposzta teljesség igénye nélkül felsorakoztatott egészségvédő hatásait igyekezzünk nap mint nap kihasználni. Nem sok olyan szuperélelmiszert ismerünk, amely ennyire egészséges, ára mégis kedvező.

Az őszi-téli hónapok illetve egy Márton-Napi lakoma a káposztaimádók számára elképzelhetetlen pikáns párolt káposzta nélkül. És ha már Márton Nap és liba, ne feledjük, hogy a libahús és libazsír telítetlen zsírsavtartalma minden állati eredetű élelmiszerénél magasabb, vetekszik a halhús-és halolaj telítetlen zsírsavtartalmával!