2021.06.25. 14:46
Néhány hete még azon tanakodtunk, vajon bekapcsoljuk-e a fűtést a lakásban, ma viszont már rekordokat döntöget a kánikula. Ez a gyors felmelegedés megviseli szervezetünket, gyakoribb a migrén, a vérnyomás-ingadozás, az ájulás. A szív-érrendszeri panaszokkal vagy mozgásszervrendszeri problémákkal küzdők is többször tapasztalhatnak erőteljes tüneteket a hirtelen melegedés miatt.
Az emberi testnek kb. 60%-a víz, így nem csoda, hogy a megfelelő hidratáltság rendkívül fontos. Azonban azt, hogy mennyi folyadékot fogyasszunk egy nap, nem mindig könnyű meghatározni. A szokásainkra nehéz hagyatkozni, hiszen vannak, akik naponta 0,5-1 liter folyadékkal beérik, amíg mások napi 3-4 litert is képesek minden probléma nélkül elfogyasztani. Testünk alapvető hidratáltságának megállapításához ideális testtömegünkből érdemes kiindulni, egy egyszerű képlettel ugyanis könnyen kiszámolhatjuk az egyénre szabott szükségletet. Ha a hőmérsékleti viszonyokat illetve a testmozgás vagy stressz hatására történő extra párologtatást nem vesszük figyelembe, naponta az ideális testtömegünk 4%-át kellene folyadék formájában elfogyasztanunk. Egy 70 kg-os, ideális testtömeggel rendelkező személy esetén ez majdnem 3 liter folyadék. Ezt a mennyiséget némileg csökkentheti táplálkozásunk, ha ugyanis az bővelkedik lédús zöldségekben, gyümölcsökben, tartalmaz tejtermékeket, akkor az említett mennyiségnek elég kb. a 80%-val számolnunk, amely a példát tekintve bő 2 litert jelent.
Vajon miért lehet az, hogy bár több folyadékot igényelne a testünk, mégsem vagyunk szomjasak? Ahogyan az éhség, úgy a szomjúság is egy biológiailag meghatározott szükséglet. Ha szükségleteinket mindig megfelelőképpen elégítenénk ki, nem lenne egyetlen túlsúlyos ember sem a Földön, nagyjából hasonló helyzet a folyadékbevitellel is. Nem mindig tudjuk megfelelően értelmezni szerveztünk jelzéseit, előfordulhat például, hogy a szomjúság okozta diszkomfort érzést éhségnek tulajdonítjuk. De talán még gyakoribb eset, hogy egészen egyszerűen nem foglalkozunk szervezetünk jelzéseivel, egyik tárgyalásról rohanunk a másikra, egész nap autóban utazunk és nincs mód megállni mosdót keresni, stb. Ha gyakran felülírjuk szervezetünk jelzéseit, egy idő után gyengülnek a jelek, ezért fordulhat elő az, hogy valaki napi fél liter folyadékfogyasztás mellett sem szomjas. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy az ő szükséglete ennyire alacsony, csupán a jelzőrendszer „rozsdásodott be” kissé az elhanyagolás következtében. Ez a folyamat odafigyeléssel visszafordítható!
Ha
egész nap elfelejtünk inni, és ezt este akarjuk pótolni, a rövid idő alatt
elfogyasztott nagy mennyiségű folyadékkal már kevésbé hatékonyan birkózik meg
szervezetünk. Ha törekszünk arra, hogy a
reggeli ébredés és az esti lefekvés között ne teljen el másfél óránál több
folyadékfogyasztás nélkül (kb. 2-3 dl/1,5 óra), akkor a nap végére biztosan
összejön az ideális mennyiség és kipipálhatjuk a folyamatos hidratálást is. Figyeljünk oda, éljünk egészségesen!