Minden nagyobb egyházi ünnepünket hagyományos ételsorokból összeállított lakoma is jellemez, nincsen ez másképp Húsvétkor sem.

Dietetikai szempontból a Húsvét „szerencsés” ünnepnek mondható, hiszen tavasszal már számos friss idényzöldség rendelkezésünkre áll. Nem kell tehát, hogy a többnapos ünnep feltétlen plusz kilókat is jelentsen, nézzük meg, mire érdemes odafigyelni:

Sonka: a Húsvéti asztal elmaradhatatlan eleme a sonka. Rengeteg típusú, érlelésű sonka közül választhatunk már hetekkel az ünnep előtt, a boltok gazdag kínálatából. Ha lehetőségünk engedi, igyekezzünk elkerülni a gyorspácolt-és érlelt fajtákat, válasszuk helyettük inkább a „valódi” füstölt terméket. A hagyományos sonka disznó első-vagy hátsócsülök, de a szárnyashúst kedvelők vásárolhatnak pulykából készült terméket is, az ínyencek pedig ma már számos üzletben bárányhoz is hozzájuthatnak. Ha ügyelünk arra, hogy a sonka kifejezetten zsíros részeiből nem vagy csak korlátozottan fogyasztunk, még egy diétásabb időszakban is megkoronázhatja ez a hagyományőrző étel a húsvéti reggelit.

Tojás: Tojás nélkül nincsen Húsvét! Az ünnep alkalmával a legtöbb családban jóval több tojás fogy, mint az év bármely más időszakában. A tojás rendkívül jó fehérjeforrás, a tojásfehérje kifejezetten zsírszegény fehérjéket tartalmaz, a sárgája viszont a fehérjék mellett zsírokat is. A legismertebb ezek közül a koleszterin. Magas koleszterinszint esetén érdemes csínnyán bánni a tojásfogyasztással, viszont fontos azt is tudni, hogy a magas szérum-koleszterinszint nem csak, illetve nem minden esetben a táplálkozás függvénye, belső termelési zavar is állhat a hátterében. (Koleszterinszegény diéta mellett is folyamatosan fennálló magas koleszterinszint esetén érdemes felvenni a kapcsolatot a házorvossal.) Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a tojásfogyasztás kevésbé emeli a koleszterint szintet, mint azt korábban gondoltuk. A tojássárgában található lecitin az esszenciális kolin forrásául szolgál, amely megakadályozza a koleszterin megtapadását az erek falán. A tojássárgában mindezek mellett hasznos omega zsírsavak és zsírban oldódó vitaminok is találhatók. A tojás fogyasztásának mértéke Húsvétkor tehát az egészségi állapot (pl. koleszterinszint) függvénye, de tartsuk szem előtt, hogy 2 db főtt tojás csak kb. 150 kcal-t és 10 g zsiradékot tartalmaz, 2 tojásból készült majonézes tojássaláta pedig kb. 480 kcal-t és 40 g zsiradékot.

Torma: A torma a húsvéti asztal elengedhetetlen főszereplője. Legjobb, ha friss, nyers tormát vásárolunk, és lereszeljük, mert így megmaradnak a hasznos illóolajai. Ezek segítik az emésztést, de a máj méregtelenítését is támogatják. A torma sok vitamint tartalmaz, C-vitaminból például többet is, mint a citrom.

Cékla: A céklában található antocianin nevű flavonoid erős antioxidáns hatású vegyület, megvédi a szervezetet az oxidatív folyamatoktól, rugalmasan tartja az erek falát, vérnyomáscsökkentő és -képző hatású. Rosttartalma magas, ezért jól kiegészíti a nehezebben emészthető ételeket. A készen megvásárolható ecete céklasaláta helyett készíthetünk mi magunk is köretet, a friss céklát nyersen (kesztyűben) lereszeljük, citrommal, kevés mézzel, őrölt köménnyel, sóval-borssal ízesítve csodálatos kísérője lehet a sonka-és tojásételeknek.

Hagymafélék: Érdemes sok friss zöldhagymát és akár az emésztést támogató medvehagymát (ide belinkelhetitek a múltkori medvehagymás cikket) is tenni a tányérra, aminek éppen most van az egyébként rövid szezonja.

Retek: A reteknek is számos típusa hozzáférhető már Húsvétkor, nemcsak színesebbé, de egészségesebbé is téve az étkezéseket.  (plusz rövid cikk a retekről)

Kalács: A kalács szintén tipikus húsvéti étel, vannak, akik az édes változatot kedvelik, akár sonka mellé is, míg mások sós kalácsot kínálnak a húsvéti fogásokhoz. Ma már vásárolhatunk vagy akár készíthetünk teljes kiőrlésű lisztből készült kalácsot is, de ha a hagyományos típusokat választjuk, a mértékletesség mellett arra ügyeljünk, hogy a kalácsot rostos környezetbe fogyasszuk. Ha sok-sok zöldség is helyet kap a kalács, a sonka és a tojás mellett a tányéron, a kalács gyors vércukorszint emelő hatását a zöldségek rostjai lassítják majd. Cukorbetegek, inzulinrezisztenciával élők inkább a cukormentes, teljes kiőrlésű változatokat fogyasszák, de a plusz rostos kiegészítés még az alternatív kalácstípusok mellett is fontos.