2020.01.06. 11:15
A kisétkezések jellege és
időzítése nagy jelentőséggel bírhat, hiszen a diétának elsődleges szerepe a
hasnyálmirigy kímélete, a felesleges inzulintermelés visszaszorítása.
A többször kis mennyiségű
étkezés-amennyiben azok minőség szempontjából is megfelelőek- alkalmas lehet
arra, hogy a hasnyálmirigynek egyszerre csak kis mennyiségű inzulint kelljen
termelnie. Ha ugyanis több inzulin kerül a vérbe, mint amennyi a véráramban
lévő cukor elszállításához szükséges, a szervezetben zajló folyamatok a
zsírraktározás irányába tolódnak el, illetve a feleslegesen termelődött, vérben
maradó inzulin az étkezést követő időszakban gátolja a zsírmobilizációt („zsírégetést”).
Ugyan nem törvényszerű, de az
inzulinrezisztensek többsége éppen ezért több-kevesebb súlyfelesleggel is
rendelkeznek, illetve nehezen tud fogyni.
A napi étkezések számának,
időpontjának és jellegének meghatározásához szakember segítségére van szükség,
hiszen nincs két egyforma ember, így egyetlen, mindenki számára tökéletes diéta
sem létezik. Előfordulhat, hogy amíg egyik diétázónak napi 5-6 étkezésre is
szüksége lehet, addig a másik napi 3, jól összeállított étkezés mellett érzi a
legjobban magát.
Akkor, ha a kisétkezések
beiktatásával eredményesebben stabilizálható a vércukor-illetve inzulinszint, a
következőképp érdemes kialakítani azokat:
·
A tízórai tartalmazzon rostban dús
szénhidrátokat. Ehetünk pl. tízóraira gyümölcsöt. Fontos viszont, hogy milyen
típusút választunk. Minél magasabb egy gyümölcs rosttartalma, és minél
alacsonyabb a fruktóztartalma, annál szabadabban illeszthetjük be a diétába. A
bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, szeder, ribizli) pl. rengeteg rostot, és
viszonylag kevés gyümölcscukrot tartalmaznak, de pl. a szőlő, szilva, banán
fruktóztartalma jóval magasabb az előbb említett gyümölcsökénél. A tízórai gyümölcs mennyiségének
meghatározása tehát függ a diéta jellegétől illetve az adott gyümölcs
tápanyag-értékeitől.
·
Uzsonnára érdemes olyan élelmiszert
választanunk, amely a rostban dús szénhidrát mellett már tartalmaz némi
fehérjét is. Pl. kefir, joghurt, túró zöldséggel vagy egy kevés gyümölccsel
kiegészítve, néhány szem olajos mag, stb.
·
A pótvacsora szükségességét illetve
minőségi-mennyiségi vonatkozásait szintén érdemes szakemberrel megbeszélni.
Ennek az utolsó, valóban kis mennyiségű, rostban dús étkezésnek a szerepe abban
rejlik, hogy megakadályozza az éjszakai hipoglikémiát az arra hajlamosaknál.
Gyakran tapasztalható, hogy az éjszakai alacsony vércukorszint a napközbeni
diétahibák következménye (pl. rosszul összeállított illetve időzített vacsora),
így azok javításával a pótvacsora akár szükségtelenné is válhat.
Mivel az inzulinrezisztencia
diétája meglehetősen összetett, és egyénenként változó szabályrendszerre épül,
kiemelten fontos a diagnózist követően szakember felkeresése, aki a vizsgálati
értékek, az esetleges gyógyszerelés, a testtömeg illetve az életvitel
figyelembe vételével segíti kialakítani és személyre szabni a mindennapi
étkezéseket, illetve hasznos tanácsokkal szolgálhat a testmozgás tekintetében
is.