A kollagén görög eredetű ’kólla’ kifejezésből származik, amelynek jelentése: ragasztó.  

A kollagén az állati és emberi szervezet legfontosabb strukturális fehérjéje. Az emberi test össz-fehérjekészletének kb. 30%-át adja. A legtöbb kollagén a bőrben található, annak mintegy 75%-át alkotja.  Az emberi szervezetben a kollagénmolekuláknak  29 típusát különböztetjük meg. Szerepük szerteágazó, részt vesznek a sejtek közötti terek felépítésében, szilárd vázat biztosítanak a mozgáshoz, rugalmasságot adnak az inaknak, ízületeknek, porcoknak, csontoknak, bőrnek, hajnak, körömnek, szemnek. 

A kollagén túl azon, hogy „összetartja” testünket és lehetővé teszi a testmozgást, komoly  szerepet játszik a sérüléseket követő véralvadási folyamatokban is.  A legtöbb kollagénmolekulában ugyanis megtalálható egy három aminósavból álló jel (RGD: arginin-glicin-aszpartát), amelyet a kötőszöveti sejtek speciális receptoraik segítségével képesek felismerni. A vérlemezkék is tartalmaznak a membránjukban receptorokat, így érsérülések esetén a vérlemezkékhez kollagéntartalmú fibrin rostok kötődnek, amelyek megszüntetik a vérzést. 

Az emberi szervezet kollagén-szintézise 25 éves kor felett csökkeni kezd, 40 éves korunkra kollagénraktáraink csaknem 15%-át elveszítjük. Ennek hatására a bőr fokozatosan veszít rugalmasságából, a haj  fakóbbá, illetve a körmökkel együtt töredezettebbé válik. 

A kollagéntermelés-csökkenésének jelei viszont nemcsak külsőségekben mutatkoznak meg. 

Az életkor előrehaladtával csökken az ízületek, inak rugalmasság, romlik a csontok és a porcok állapota, ez gyakran fájdalommal, illetve az ízületek mozgástartományának beszűkülésével jár. Fokozódik a testmozgásból fakadó sérülésveszély illetve lassul a sérülést követő regeneráció. 

A  csökkenő kollagén termelését ellensúlyozhatjuk, ha biztosítjuk szervezetünk számára a kollagén-szintézishez szükséges aminósavakat.  A kollagénmolekulák különféle típusú aminósavakból épülnek fel, elsősorban glicinből, prolinból, alaninból és glutaminsavból. 

A zselatint az élelmiszeripar hidrolízissel állítja elő sertés-és marha bőrből illetve csontokból. A speciális tisztítási illetve hidrolizálási folyamatokkal nyert tiszta zselatin újabb hidrolízisek sorával kisebb molekulasúlyú kollagénekké illetve kollagén-peptidekké alakítható. 

A zselatin és a kollagén biológiai értéke közel azonos, csupán az emésztési és felszívódási folyamatok sebességében tapasztalható némi különbség. A gyomorban és a vékonybélben a többi fehérjéhez hasonlóan, emésztőenzimek hatására aminósavakra bomlanak. Az aminósavak a véráramba kerülve eljutnak a májba, ahol C-vitamin jelenlétében megkezdődik a fehérjeszintézis.

A  hidrolizált zselatin illetve kollagén fogyasztásával tehát organikus módon biztosíthatjuk a kollagén-termeléshez szükséges építőelemeket, aminósavakat, katalizálva ezzel a szervezet természetes regenerációs folyamatait.