Az édes íz szeretete velünk születik. Az idő múlásával aztán vagy megmarad a természetes vágy az édes ízek iránt, vagy csökken, de az szinte mindannyiunkról elmondható, hogy szeretünk nassolni.

A nassolás mint kifejezés meglehetősen negatív szokást sugall, holott a helyesen időzített, mértékletes nassolás mindennapjaink természetes részévé is válhat.

Tény, hogy a nassolás nem egyszerűen táplálkozást jelent, hanem egy olyan megnyugtató tevékenységet, amelyet egyfajta jutalmazásként is felfoghatunk. Az áhított, finom falatok endorfinszerű hormonok felszabadulását okozzák, amelyek nyugtató hatást fejtenek ki szervezetünkre, képesek vérnyomásunk csökkentésére is. Ha tisztában vagyunk a nassolás biológiai hatásaival, akkor testünk hormonális igényeit tudatosan és egészségesen is kielégíthetjük.

Az első és legfontosabb, hogy a nassolás mindig legyen tudatos! Nem érdemes struccpolitikát folytatnunk, hiszen azzal csak önmagunkat csapjuk be. Ha viszont egy cselekedet tudatos, akkor azt képesek vagyunk tudatosan megtervezni és tudatosan megélni.

A nasi minősége:

Akár sós, akár édes ízű nassolnivalóban gondolkozunk, szinte biztos, hogy a nasi jelentős szénhidráttartalommal és/vagy kiemelkedő zsírtartalommal rendelkezik. Azok az élelmiszerek, amelyek szénhidrátot és zsiradékot nagy mennyiségben tartalmaznak, de jelentős fehérjetartalommal nem rendelkeznek, hizlalnak, ugyanis az emberi szervezet szénhidrátból és zsiradékból tud legkönnyebben tartalék zsírt előállítani. Mondhatnám azt, hogy felejtsük el a magas szénhidrát-és zsírtartalmú nassolnivalókat, de azt hiszem, mindez csak elméleti szinten megvalósítható,

A nassolás rendszerességét, a nasi minőségét és mennyiségét jelentősen befolyásolják étkezési szokásaink. Ha törekszünk az egészséges táplálkozásra (friss alapanyagokból, megfelelő konyhatechnológiai eljárásokkal készülő, magas biológiai értékű) ételek fogyasztására, akkor akár minden nap is nassolhatunk.

Természetesen, senkit sem buzdítok zsírban úszó, cukortól ragadó élelmiszerek napi szintű fogyasztására (törekedjünk a minőségi összetevőkre, illetve lehetőség szerint alacsonyabb cukor-és zsírtartalmú változatokat válasszunk), de ha alkalmanként megkívánunk valami extra finomságot, nem feltétlen kell lemondanunk az élményről! Ugyanis nemcsak a nasi összetétele fontos, hanem az is, hogy az adott finomságot milyen „környezetben” fogyasztjuk el!

A nassolás időzítése:

Minden szénhidrátot tartalmazó étel rendelkezik glikémiás indexszel (GI), amely az étel glükózhoz viszonyított vércukorszint emelő hatását mutatja meg. Minél magasabb tehát egy élelmiszer GI-e, annál gyorsabban emeli vércukorszintünket, azaz annál kedvezőtlenebb számunkra. Ahogy már megbeszéltük, még ha igyekszünk is odafigyelni, hogy ne a legkrémesebb, legmagasabb energiatartalmú édességet válasszuk, a legtöbb finomság magas GI-szel rendelkezik. Ha azonban megfelelő időpontban nassolunk, csökkenthetjük a GI-et is.

Ha pl. egy olyan étkezést követően fogyasztunk el 2-3 kocka csokit vagy egy kis sós rágcsát, amely étkezés bővelkedett rostokban (pl. sok zöldséget tartalmazó étel), illetve zsírszegénység jellemezte, akkor az étel magas rosttartalma csökkenteni fogja a környezetében elfogyasztott édesség gyors vércukorszint emelő hatását, azaz GI-ét.

Ha viszont a nasit önállóan fogyasztjuk, nem rostos környezetben (pl. uzsonnára, önmagában), akkor nem lesz, ami csökkentse a gyors vércukor emelő hatást. Hiába nem fogyasztottunk nagyobb mennyiségű finomságot az utóbbi esetben sem, nagyobb eséllyel raktároz zsírt a szervezetünk, mint amikor egy rostban dús étkezést követően nassolunk. Többek között ez az oka annak, hogy nem csupán ételeink energiatartalma a döntő, ha egészséges táplálkozásról beszélünk,  hanem az ételek összetétele és időzítése is.

Szervezetünk eltérő inzulin érzékenysége:

Az emberi szervezet inzulin érzékenysége napszakos változást mutat. A reggeli (7-9 óra) illetve a délutáni időszakban (15-17 óra) szervezetünk inzulin érzékenysége megváltozik. Ez annyit jelent, hogy az ezekben az időszakokban elfogyasztott, szénhidrátot tartalmazó ételek nagyobb inzulinválaszt idéznek elő, mintha ugyanezeket az ételeket a nap bármely más szakában fogyasztottuk volna.

Tehát érdemes arra törekednünk, hogy a nassolást ne az említett két napszakra időzítsük, illetve, hogy ezekben az időszakokban törekedjünk az alacsony szénhidrát tartalmú, magas rosttartalmú ételek fogyasztására.